Filmek, sorozatok

Survivor Season 22 Episodes 1-8



Hát ez szinte már nagyobb móka mint a 20. különleges évad volt. Kár, hogy Russeltől ilyen gyorsan megszabadultak, mondjuk azért a végén jól odamondta a sok gyökérnek, hogy hihetetlenül hülyén játszanak.

De amit Boston Rob művel, hát az valami zseniális. Amikor kicserélte a hidden immunity idol-hoz vezető térképet a régire, meg amikor bedobta a vulkánba az új térképet, mivel, hogy már neki megvan az idol... És ezek után még ment és röhögve nyilatkozott a kamerába, hogy Hahh megtaláltam az elrejtett szöveget ami elvezetne az idolhoz. De minek ez nekem, amikor már úgyis megvan? Másnak meg nem adom. Utána meg egy egyszerű mozdulattal maga mögé dobja a vulkánba.

Meg amikor egyesült a két csapat, és ki kellett találni egy új nevet, akkor így benyög valami spanyol nevet, hogy ez azt jelenti, hogy az óceánok egyesülése vagy mit, és mindenki el van ájulva - hú ez gyönyörű Rob!- Pár mp-vel később Rob röhögve magyarázza a kamerába, hogy ez csak ilyen inside joke a feleségével és a kitömött állataikat hívják így.

Legjobban viszont szegény Matt-et sajnálom. Már az első pár körben kiszavazták, és most van az újítás, hogy nem egyből megy haza a kiszavazott, hanem először a Redemption Island-ra kerül, ahol megmérkőzik az új kiszavazottakkal. Szegény Matt megnyerte az összes párbajt és visszakerült az egyesült csapatba, Boston Rob meg egyből a következő szavazásnál kiszavaztatta újra.

Nem érdekel, hogy spoileres volt, nekem is előtték + úgyse fogja senki nézni + így is simán élvezhető. De le kellett már ezeket írnom, mert szarrá röhögöm magam.

Pi



1. Mathematics is the language of nature.
2. Everything around us can be represented and understood through numbers.
3. If you graph the numbers of any system, patterns emerge. Therefore, there are patterns everywhere in nature.

When I was a little kid my mother told me not to stare into the sun. So once when I was six I did. The doctors didn't know if my eyes would ever heal. I was terrified, alone in that darkness. Slowly, daylight crept in through the bandages, and I could see. But something else had changed inside of me. That day I had my first headache.

Magával ragadó és képes fenntartani az érdeklődést. Maximilian Cohen matematikus zseni próbál rájönni a tőzsde káosza mögötti matematikai mintára. A folytonos agyi stroke-jaival is meg kell küzdenie, és azzal, hogy ez lassan a halál és az őrület szélére sodorja. Mániákusan keresi a mintát, mikor is egy ismerőse tanácsára a Tórával is foglalkozni kezd, és megtalálja a benne lévő matematikai mintát ami a tőzsdéjét is lefedi, valamint valószínűleg Isten neve lehet. Ezzel együtt az élete is veszélybe kerül.

3.14159265/ F_n=( (1+√5)ⁿ-(1-√5)ⁿ ) / √5*2ⁿ

Black Swan



Az eleje fura volt, nem indult be elsőre, megmondom őszintén én untam is. Szerencsére a közepe és a vége megszokott Aronofsky zsenialitás volt a javából. Portmanbe meg eddig is szerelmes voltam.
Mégis, marad a The Fountain a kedvencem a rendezőtől. Illetve még maradt a Pi amit meg kell néznem.


Enter The Void



Pár héttel ezelőtt néztem meg. Azóta nem igazén tudom eldönteni, hogy ez most tetszett-e, vagy mi van? Hajlok afelé, hogy igen, pedig voltak részei amit nem kívánok viszontlátni (az egy az egyben vetített abortusz, több percig vibráló fények). Mégis, magával ragadó műalkotás. A kameramegoldások (a film első felét a főszereplő szemén keresztül látjuk, igen, pislog is, ilyenkor a kép is elsötétül, miután meghal, és az élete pereg le előtte, akkor meg a fejét látjuk előttünk és mögötte az eseményeket, majd miután eltávolodik a világtól a szelleme, akkor már a kamera kötetlenül repked ide-oda), a fényjáték, a hangok (az egész zene mintha valami mélyről jövő dübörgés lenne csak). Teljesen paranoid, idegtépő és nyugtalanító érzés ezt a filmet végignézni. Egyszerűen az ember nem érzi jól magát miközben nézi.
Én már beléptem az ürességbe. Most Ti következtek.